Etnográfia

Az etnográfia fogalmának tisztázását azért látom szükségesnek, mert a magyar nyelvű szakirodalomban a szó jelentése olyannyira változatos, hogy egyaránt használják úgy a néprajz, mint a kulturális antropológia szinonimájaként.¹

Magam az etnográfia értelmezése során két érvényben lévő paradigmára támaszkodom. Egyfelől azt az értelmezést fogom követni, mely - jóllehet nálunk is egyre inkább elterjed, mégis elsosorban - a brit és még inkább az amerikai társadalomtudományi terminológia alapján az etnográfiát egy sajátos és komplex kutatási módszerként definiálja. Választásom oka első sorban az, hogy az általam körvonalazott interaktív etnográfia is - minden különbözősége ellenére - döntően egy, a brit illetve amerikai társadalomtudományi közeghez tartozó kezdeményezéshez kapcsolódik. Az etnográfia tehát ebben az értelmezésében egy olyan kutatásmódszertan illetve gyakorlat, melynek alapja a résztvevő megfigyelést középpontba állító terepmunka. Az etnográfiát ugyanakkor Clifford Gerrtz nyomán ennél sokkal többnek is tartom, pontosabban úgy gondolom, hgy mögötte egy határozott célképzet jelenik meg: a társadalmi jelenségek lehető legmélyebb megértése és interpretációja, „suru leírása”;² fordítás az idegen és a saját között. Az etnográfia így tehát egy, a velünk szemben álló idegen megértésének módszere.

Az interaktív etnográfia ezt a koncepciót kiegészíti a társadalmi jelenségek komplexitásának megragadására és interpretációjára szolgáló eszközként a hipertextualitással/ -medialitással.

Az interaktív etnográfia tehát nem tárgyában, hanem módszerében különbözik az etnográfia egyéb ágaitól, pl. a cyberethnography-tól, ugyanakkor módszertani hozadéka bőségesen kamatozhat azok számára is.