Normák és minták

Jelen kontextusban normának az életszervezési modell és a lokalitás működésének a lokalitás belső logikájából eredő összetevőit értem. Mintának ellenben az élet szervezésére a lokalitás horizontjain felbukkanó, a "külvilág" által felkínált megoldások halmazát nevezem. E halmaz tartalma többé-kevésbé esetleges, függ pl. a lokalitást elérő TV-adásoktól, prospektusoktól, a közelbe települt multinacionális áruházak kínálatától csakúgy, mint a lokális szubjektumok státusától, anyagi lehetőségeiktől. A mintahalmazból történő választást hipotézisem szerint a normák, s így a lokalitás belső logikája határozza meg, ám a mintaválasztás vissza is hat a normákra, hiszen idővel egy kívülről származó minta a norma részévé válhat. Az "üledékszerű entitás" szervező, strukturáló alapelvének ez a norma-minta dichotómia tűnik, ennek széles körű érvényesülése feltétele a túlélésnek, ez határozza meg a Homrogdnak nevezett lokalitás társadalmi viszonyait. [1]

        

hva_05
 
[1] "A társadalmi viszonyok adják a nyersanyagot a modellek készítéséhez, amelyek magát a társadalmi struktúrát teszik láthatóvá. Mindenesetre ez utóbbi nem vezethető vissza egy adott társadalomban megfigyelhető viszonyok összességére" Lévi-Strauss, Claude: A struktúrafogalom az etnológiában. In Bohanan, Paul - Glazer, Mark (szerk): Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Budapest, 1997, Panem Kft. - McGraw-Hill Inc., 580. p.