previous | next | home
(8/100)
![]() |
![]() |
![]() |
A Kossuth utca második portáját több szempont alapján is bátran nevezhetjük somópontnak. Egyfelől rögtön a falu elején, annak mintegy homlokzatán, igen magas "helyi értékkel" bír. Másfelől a porta homlokzata - miként az a fentebb kiemelt három részleten is látható - roppant sűrűn mutatja a "homrogdiság attribútumainak" némelyikét, ráadásul úgy, hogy ezek az attribútumok egyszerre vannak jelen, egymással kölcsönhatásban alakítják ki az adott térelem s a homlokzat egészének képét. Mindenhol együtt van jelen a virágosság és a saját kezű tér- és tárgyformálás, s összefonódva határozzák meg az identitás reprezentációjának mikéntjét (egy vadász házáról van szó).
Az alábbi képeken a ház közvetlen környezetét láthatjuk:
![]() |
![]() |
![]() |
A "Szép Porta" táblákat az 1990-es évek derekán kezdték kiosztani a faluban, s azóta is többé-kevésbé rendszeresen teszik, így egy, a lokalitásra jellemző hagyomány kialakulásáról beszélhetünk. A táblák odaítéléséről a "Faluszépítő Egyesület" dönt. Az egyesület létrehozását az önkormányzat kezdeményezte, ám működtetésében erős a civilek szerepe is; a döntéshozatalban egyaránt részt vesznek önkormányzati képviselők és a testületen kívül állók. Ennek ellenére az egyesület működése - leszámítva egy-egy lomtalanítás-jellegű akciót - gyakorlatilag a "Szép porta" táblák odaítélésére korlátozódik. A címre pályázatot írnak ki, de nem ritka a jelölés sem.
A táblák, és a hozzájuk kapcsolódó "mozgalom" mintája a korábbi "tiszta udvar - rendes ház" kitüntetés, ám itt egy, a lokalitásban sokkal erősebben gyökerező jelenségről van szó. Az odaítélés alapja ugyanis nem egy általános szépség-, vagy rendezettség-eszmény, nem is a higiénia, stb., hanem a szépség, a rend fogalmának helyi értelmezése. A szépként kitüntetett - és a táblák birtoklásának valóban presztízsértéke van - portákat a közösség általában és többségében valóban szépnek tartja.
A jelenség fontosságát éppen e körülmények adják, hiszen a szép porták vizsgálatán kereszül információkat kaphatunk egyfelől az említett fogalmakról, másfelől pedig a helyiek és a polgármester által irányított identitás-konstrukciós folyamat viszonyáról.